Kerekesféreg (Rotatoria) testfelépítése

A kerekes féreg elülső vége. V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)

Testük állandó sejtszámú ez a szám fajonként változó, de kb között van. Testüket három tájék alkotja: fej, törzs és láb, bár egyes esetekben a fejet a törzzsel összekötő nyak is elkülöníthető.

Nevüket a feji részükön található csillókoszorúk által alkotott visszahúzható ún. Leglényegesebb része a fej hasi oldalán elhelyezkedő csillós korong, ennek közepén található a szájnyílás. Az egész fejtájékot körülvevő kerékszerv felső részét csillókoszorúnak trochusalsó részét alsó csillóövnek cingulum nevezzük.

Egyes fajoknál a kerékszerv hiányzik, ebben az esetben a száj körül erős csillósörték találhatók. A hámréteg szinciciális, a törzset változatos képleteket viselő kutikula borítja, ez egyes esetekben gyűrűkre is tagolódhat. Testüregük tágas, folyadék tölti ki. Izomzatuk kikülönült hosszanti és körkörös izomrostokból áll. A láb többnyire gyűrűkre tagolt, mozgatható, csupán a planktonikus életmódot folytató fajok egy részénél hiányzik.

Beszélhetünk úszó, araszoló, rögzítő és ugró lábról.

V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)

A lábban találhatók ragasztómirigyek 2 a lábujjaknak nevezett nyúlványok végén nyílnak a külvilágra, egyes fajok nem rendelkeznek lábujjakkal. A szájnyílás a fej hasi oldalán helyezkedik el. A bélcsatorna első szakasza lekerekített, tágas rágógyomrot mastax alkot, amelyben jellegzetes rágókészülék található. A rágógyomor a kerékszerv mellett a kerekesférgek legjellegzetesebb képlete.

Két nyálmirigy torkollik ide, majd a giardia zoetis féreg elülső vége nyelőcsőben folytatódik, ezután következik a gyomor, majd a középbél és a rövid kloáka, mely a törzs és a láb a kerekes féreg elülső vége a hasoldalon nyílik a külvilágba.

A hímek emésztőcsatornája csökevényes. A kerekesférgek közös jellemzője, hogy sem bőrizomtömlővel, sem légzőszervvel és keringési rendszerrel a kerekes féreg elülső vége rendelkeznek. Nemzedékváltakozással szaporodnak, szaporodásmenetük haplodiploid, vagyis a hímek haploidok, a nőstények diploidok.

A hím kerekesférgek ritkák, a nőstények többnyire szűznemzéssel szaporodnak, egyes fajoknál a hím nem is ismert. A ciklomorfózis jelensége is megtalálható. A nőstényeknél a petefészek a gyomor fölött található, ezt követi a kloákába nyíló petevezeték.

A női ivarszervek párosak vagy páratlanok, szerkezetük fontos rendszertani bélyeg. A világon kb fajuk ismert. Szűrögetők főleg, de van közöttük néhány parazita faj is, ezek tengeri rákokon, gyűrűsférgeken, csalánzókon vagy tüskésbőrűeken élősködnek.

Főleg édesvizekben élnek, de félsós vizekben és tengerekben is előfordulnak, a Fekete-tengerből kb.

a kerekes féreg elülső vége belfergesseg hizas

Nedves talajban, mohapárnákban is találkozhatunk velük. Általában szabadon mozgók, de vannak helytülő fajaik is. Három osztályuk ismert: araszoló kerekesférgek, egypetefészkűek és Seisonidea osztály.

A csoportok közötti különbségek alapján azonban a továbbiakban inkább a három külön osztályba való besorolást alkalmazzuk.

a kerekes féreg elülső vége

Az ide tartozó fajok teste gyűrűzött, két petefészekkel rendelkeznek, hímek nem ismertek, tehát kimondottan szűznemzéssel szaporodnak. Sajátos képességük a száraz időszak átvészelését lehetővé tevő beszáradás anhidrobiózisamelynek során testük vizet veszít, majd újabb eső vagy áradás nyomán vizet vesznek fel és életre kelnek.

Kozmopolita, édesvízi faj, vízinövények között vagy vizek aljzatán él.

Kerekesféreg (Rotatoria) testfelépítése

A hímek, ha vannak, jelentős mértékben redukálódott felépítésűek. Egyes fajoknál a a kerekes féreg elülső vége teljes mértékben hiányoznak. Szaporodásuk szűznemzéssel történik, egyes fajoknál, ahol hímek időszakosan jelen vannak, néha kölcsönös megtermékenyítéssel. A hímek megjelenése minden fajnál specifikus időszakban történik, és az ivaros megtermékenyítés nyomán ún. Teste fejre, törzsre és lábra tagolódik. A feji részen található a kerékszervnek nevezett csillókoszorú.

cryptosporidium and giardia in swimming pools

Ugyanitt két színtelen szemfolt is található. A törzs kutikulája viszonylag puha, gyűrűket képez, a lábrész két egyízű ujjban végződik, ezek végén nyílnak a szabadba a lábban található páros ragasztómirigyek. A test áttetsző, így mikroszkóppal a belső szervek is megfigyelhetők, valamint a rágószervek állandó mozgása is a rágógyomorban.

V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)

A hímek nagyon ritkák, a nőstények szűznemzéssel szaporodnak többnyire. Kisebb állóvizekben az aljzaton vagy a vízinövények között találkozhatunk vele. Teste megnyúlt 1,6 mmtörzsi és láb részét hüvelyszerű váz borítja, mely nyálkaanyagba tapadt apró kerekded, sárgásvörös vagy barna elemekből épül fel.

Erről a tegezszerű képletről kapta nevét. A fején található kerékszerv négy lebenyre tagolódik, ez szélesebb a testnél. Édesvízi, állóvizekbeb vízinövények, növényi maradványok felületén található, rögzített életmódot folytat.

E csoport tagjai páros ivaszervekkel rendelkeznek, és mindkét nem képviselői jelen vannak, ennek következtében csakis ivarosan szaporodnak. Tengeriek, bizonyos rákokon élnek.

Testük zömök, hengeres vagy palack alakú. Nevüket a hasoldalon található csillós sávokról kapták, melyek a helyváltoztatást segítik.

  • KEREKESFÉRGEK, CSILLÓSHASÚAK, ÖVESFÉRGECSKÉK ÉS BUZOGÁNYFEJŰEK - PDF Free Download
  • Kerekféreg pinworm
  • Tűlevelű paraziták
  • A német szöveg némi figyelemre méltatásával magyarra átültette és kibővítette dr.
  • Brehm: Az állatok világa / V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)
  • Féreghajtás utáni tünetek
  • V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
  • V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

Testüket többnyire tüskék, pikkelyek borítják. Két testrészük különíthető el, fej és törzs, a kettőt a nyak köti össze. Fejükön sorokba vagy csomókba rendező csillók találhatók, ezeknek a táplálék szájnyílásba sodrásában van szerepük. A száj csúcsi elhelyezkedésű, esetleg a hasoldal felé tolódott. A garat izmos, bélcsatornájuk hosszú, egyenes, a végbélnyílás a test végén található.

Testvégük lekerekített vagy hegyes, itt tapadómirigyek nyílásai is találhatóak. Izomzatuk hosszanti, körkörös és hát-hasi lefutású izomrostokból áll. Lehetnek hímnősek és váltivarúak is, amelyek esetében gyakran csak a nőstények ismeretesek, s ezen fajok jó része is szűznemzéssel szaporodik.

Az édesvíziek főleg szűznemzéssel szaporodnak, és kétféle petét termelnek, vastagfalú ún. A tengeriek főként hermafroditák. Leggyakrabban iszapos vagy homokos aljzatokon fordulnak elő, szerves törmelékkel, baktériumokkal, egysejtűekkel táplálkoznak. Körülbelül faj ismert világszerte.

Testét különböző hosszúságú és funkciójú serték tömege borítja, nevét erről kapta. Feji részén csomókban rendeződött csillók találhatók, csúcsi 4 helyzetű szájnyílásában szuronyok találhatók.

enterobiosis melyik laboratóriumban

A fej utáni elkeskenyedő részt nyaknak nevezzük, ezt a törzs követi, melyet teljes egészében tüskék borítanak egészen az ujjak tövéig. A törzs hasi oldalán két sávban csillók találhatók, melyek a helyváltoztatást segítik.

A csillósávok közötti területet pikkelyek borítják. Törzsük két rövid ujjszerű képletben végződik, ezeken találhatók a ragasztómirigyek nyílásai. Az ujjak alapja széles. Teniózis átviteli tényezők végbélnyílás dorzális elhelyezkedésű. Édesvizeinkben gyakori, de előfordul a Fekete-tenger parti vizeiben.

Testük külsőleg 13 gyűrűre, ún. Csillótlanok, kutikulájuk tetőcserépszerű lemezeket képez, melyek egész testüket beborító kemény páncélt hoznak létre. Testük három tájékra tagolódik.

Az első láncfejlesztési ciklusdiagram a visszahúzható fejet vagy ormányt alkotja, ezt több, akár hét körben elhelyezkedő visszahajló sörtehorog veszi körül.

A szájnyílás körül kb. A következő gyűrű a nyaki részt alkotja, mely a fej behúzása esetén lezárja a testet, míg a többi gyűrű a törzset képezi. A csúcsi elhelyezkedésű szájnyílást izmos és mirigyes garat követi, majd a bélcsatorna a terminális elhelyezkedésű végbélnyílással végződik.

Hosszanti, körkörös és ferde irányultságú izomrostokkal egyaránt rendelkezik. Ragasztómirigyei a 4. Keringési és légzőkészülékkel nem rendelkeznek. Váltivarúak, a két ivarszerv egymáshoz hasonló, a bélcsatorna két oldalán található. Kizárólag tengeriek, a partközelben az iszapban élnek, többnyire moszatokkal, baktériumokkal, szerves maradványokkal táplálkoznak. Hozzávetőlegesen fajuk két rendbe sorolható.

milyen tablettákat kell inni a férgek megelőzésére vízzel terjedő paraziták kezelése

Köztesgazdáik ízeltlábúak. Testük általában vastag, hengeres, gyakran gyűrűszerűen redőzött kültakaró borítja, amely alatt hosszanti és körkörös izomnyalábok futnak.

KEREKESFÉRGEK, CSILLÓSHASÚAK, ÖVESFÉRGECSKÉK ÉS BUZOGÁNYFEJŰEK

Testük terminálisan egy kisméretű horgas gömbölyded vagy hengeres giardien bei katzen symptome, az ún. A buzogányszerű ormány visszahúzható. Emésztőcsatornával nem rendelkeznek, a testfelületen keresztül veszik fel a tápanyagokat.

Váltivarúak, kizárólag ivarosan szaporodnak, a hímek mindig kisebbek 5 mint a nőstények.