A paraziták parazitái

Paraziták a természetben

A paraziták szerepe a természetszerû "bio" állattartásban Oldalszám: Dr.

A paraziták parazitái

Merényi László A természetes körülmények között történõ állattartásnak sokféle elnevezése forog közszájon. Ezek mindegyike mögött tulajdonképpen azt kell érteni, hogy az évek során a minél gyorsabb eredmény elérése érdekében a mesterséges környezetbe szorított állatoknak a termelékenységre koncentrálva optimalizált takarmányozása helyett, elsõsorban — és lehetõség szerint — természetes táplálékforrást, — bizonyos korlátokon belül — szabad mozgást, természetes életteret biztosítva igyekszünk állati terméket elõállítani.

Az ilyen állattartásból származó egészséges termékek elõállításának lehetõsége egyre többet szerepel a médiákban és folyamatosan egyre több hívet szerez magának. Ez tulajdonképpen nem egy újdonság, csak a több száz éves hagyományok újjáélesztésének eredménye. A mai szintetikus világban sokan úgy érzik, hogy az egészségük megóvása, szervezetük ellenálló képességének megõrzése könnyebben sikerül, ha paraziták a természetben a környezetükbõl és a táplálékukból a mindenhová bekevert mesterséges anyagokat.

Ezeknek a mesterséges anyagoknak gyorspácok, ízfokozók, tartósítószerek stb. A déd- és nagyszüleinknek volt idejük arra, hogy a disznóvágás után megvárják a szalonna és a sonka sóban és páclében állását és a padláson való szikkadását. Sokunk gyermekkori emlékei között szerepel a húsvéti sonkabontás, amikorra a sonka elérte azt a minõséget, aminek ma sokkal rövidebb idõ alatt kellene megtörténnie.

A nap képe

Az újszerû tartási mód magától érthetõen többféle állategészségügyi kérdést vet föl. A szabadban tartott állatoknak nagyobb a lehetõségük a vadon élõ állatokkal történõ érintkezésre és a különféle kórokozókkal paraziták a természetben fertõzõdésre is. Egyes baktériumok okozta betegségeket pl. Itt azonban különbséget kell tenni a csak egyes állatfajokra pl. A sertések leggyakoribb féregélõsködõi az orsóféreg Ascaris suumaz ostorféreg Trichuris suisa vörös gyomorféreg Hyostrongylus rubidus és a gócos vastagbélféreg Oesophagostomum spp.

Még több cikk

Ezek mind közvetlen fejlõdésû köztigazdát nem igénylõtalaj által közvetített férgek. Ebbõl következõen a fertõzõdés lehetõsége a szabadtartási körülmé-nyek között folyamatosan fennáll, ha az adott területet olyan állategyedekkel telepítették be, amelyek ezeket a parazitákat hordozzák.

Admin National Geographic Magyarország Egy parazita féreg arra készteti az általa megfertőzött szöcskét, hogy öngyilkos ugrással a vízbe vesse magát.

Az orsóféreg és az ostorféreg petéi vastag, ellenálló burokkal rendelkeznek, ami hosszú éveken keresztül megóvja a fertõzõ lárva életképességét és biztosítja a fogékony állatok fertõzõdésének lehetõségét. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy pl.

Agymosott szöcskék halálugrása

A földigiliszták a sertések bélsarának elfogyasztásával a szervezetükben összegyûjthetik a petéket és mint közvetítõ gazdák egyes területeken hosszú ideig fenntarthatják a fertõzõdés lehetõségét. Az emberre nézve az esetek paraziták a természetben halálos kimenetelû trichinellózist szintén a sertések közvetítik.

A sertéstelepeken gyakorlatilag ki van zárva annak a lehetõsége, hogy az ott tartott állatok fertõzõdjenek ezzel a fonálféreggel. A vágóhídi húsvizsgálat garantálja, hogy az esetlegesen fertõzött hús nehogy közfogyasztásra kerüljön. A szabadon tartott sertések viszont nagyon könnyen fertõzõdhetnek, ha a parazita lárváját tartalmazó kisrágcsálók, borzok elhullott példányait megeszik.

Pont ezért a vaddisznóknál sem szokatlan ennek a trichinella fertõzöttségnek az elõfordulása.

A vaddisznó és a házi sertés a trichinella fertõzöttséget minden különösebb baj és tünet nélkül átvészeli és az izomzatában hordozza a parazitát. Az ember szervezetébe a nyers vagy nem kellõen átsütött, -fõzött sertéshús elfogyasztásával kerülhet a parazita. Azok az élõsködõk is fertõzési veszélyt jelenthetnek, amelyeknek a fejlõdési ciklusában a sertés a köztes gazda szerepét tölti be és fertõzõdésének lehetõségével a szabadon tartás következtében számítani kell.

paraziták a természetben

A paraziták a természetben róka, kutya, macska bélsárban gyakran megtalálható galandféreg Echinococcus granulosus petéibõl — a sertés szervezetébe jutva — a belsõ szervekben máj, tüdõ stb.

A paraziták a természetben vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy ennek az élõsködõnek egy másik képviselõje E. Ebbõl következõen várható, hogy a köztigazdákban pl. A szarvasmarha, a juh és a kecske hagyományosan legelõn tartott állat.

A paraziták szerepe a természetszerû "bio" állattartásban

Ezeknél az állatfajoknál fokozottan érvényes mindaz, amirõl eddig szó volt. A szaporaságot, a tejtermelést az utódnevelést, a súlygyarapodást, a takarmányértékesítést, paraziták a természetben együtt a gazdaságosságot alapvetõen befolyásolja az állományok parazitológiai állapota. Milyen paraziták elõfordulására kell számítanunk ebben a nyitott környezetben? Elõször is a gyomor- és béltraktusban, valamint a légutakban élõsködõ férgeket vegyük sorra.

Ezekkel az egyszerûen fejlõdõ parazitákkal minden évben számolnunk kell. Áttelelõ lárváik a legelõn minden tavasszal megtalálhatók. A tavaszi élet zsendülésével nyugvó állapotukból feléledve az év elsõ fertõzõdési forrásait képviselik. A már egy legeltetési idényt megért álla-tokra nézve ez különösebb veszélyt nem jelent, mert a szervezetük az aktív immunitás következtében felkészült a fertõzõdés kihívására.

A tavasszal született bárányok azonban a fertõzõdés hatására megbetegedhetnek. Sokat segíthet egy védekezési stratégia paraziták a természetben, ha tudjuk, hogy a hazai, kontinentális klíma viszonyai között mi jellemzi a kérõdzõk fonálférgeinek dinamikáját a legelõn.

Erre a legfrissebb szakirodalmi adatok nyújtanak tájékoztatást.

Paraziták jelenléte a szervezetben

Az ábrából az olvasható ki, hogy minden tavasszal a legelõn található a téli idõjárást túlélõ féreglárva, amelynek mennyisége fokozatosan csökken. Tavasszal a gyógykezelésben nem részesült felnõtt állatokban lévõ férgek folytatják a peteürítést és szennyezik a legelõt. Ez a peteürítés az ellés körüli idõszakban fokozódik és az ebbõl kifejlõdõ lárvák — a telet túlélõkkel együtt — idézik elõ a bárányok súlyos fertõzõdését.

Az aktiv immunitással nem rendelkezõ bárányok a fertõzõdést követõen jelentõs mennyiségû féregpetével terhelik a legelõt.

hogyan lehet eltávolítani a szarvasmarha- fénysűrűt a testből férgek felnőtteknél a pinworm tünetei és kezelése

Az anyák és a bárányok által legelõre juttatott petékbõl olyan nagy mennyiségû fertõzõ lárva alakul ki, amelynek hatására klinikai tünetekben megnyilvánuló fonálférgesség jelentkezhet. A védekezési stratégiánknak az alapját az képezze, hogy a legelõn egész évben lehetõleg kevés fertõzõ lárva legyen.

Ezt egyrészt azzal érhetjük el, hogy tavasszal az anyaállatokat féregellenes gyógykezelésben részesítjük.

kettőspont tisztít természetes méregtelenítés képletű féreg tinktúrák

Így a bárányok fertõzõdése ugyan megtörténik, de a fertõzõdés mértéke nem éri el azt a szintet, aminek következtében tünetekben megnyilvánuló parazitózis alakulhatna ki, viszont a kisebb féregmennyiség elegendõ az aktív védekezõképesség kialakulásához. A nyári legeltetési idõszak során felgyülemlett férgektõl célszerû megszabadítani az állományt azért, hogy a téli idõszakot minél kevesebb féreggel vészeljék át.

Ez kedvezõ a tavaszi bárányozás szempontjából is, és ezzel érhetjük el azt, hogy a legelõn áttelelt lárvák számát ne növeljük újabb generációval.

A legelõn tartott állatoknál elõfordulnak azok a paraziták is, amelyek fejlõdése köztigazdát igényel. Ilyenek a galandférgek, a mételyek és egyes tüdõférgek. Ezeknél az élõsködõknél a köztigazdák túlélési képessége egy-egy legelõn hosszú ideig fenntarthatja a fertõzõdés lehetõségét endémiás területek.

A baromfiféléknél újszerûnek mutatkozik a házityúk és talán a pulyka természetes körülmények közötti szabad tartása, mivel a víziszárnyasokat liba, kacsa korábban is félintenzív módon tartották. Ebben a tartásmódban — a korábbival szemben — szabadterû kifutót kell biztosítani a madaraknak. Ilyen körülmények között számolni kell több olyan parazita megjelenésével, amelyek a szilárd padozatú istállókban nem fordulnak elõ.

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat! A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Erre a hosszabb nevelési periódus is lehetõséget ad. Gyakorlati tapasztalatok szerint az intenzíven elõállított pecsenyecsirkék élete rövid ahhoz, hogy bennük pl.

Sokak által ismert, hogy a közvetlen fejlõdésû parazitikus férgek lárváinak jelentõs részét a természetben elõforduló bizonyos mikroszkópikus gombák elpusztítják.

hogyan fertőződhet meg egy ember féreggel hány tojást fektet Ascaris