Navigációs menü

Phylum platyhelminthes taxonómia. Állatrendszertan

Enterocoelomata hármas testüregűek csoportokba lehet tagolni. Ezen csoportok közül az Enterocoelomata közel azonos tartalmú az újszájúak Deuterostomia fogalmával, de ide tartoznak még a Pörgekarúak BrachiopodaMohaállatok BryozoaCsöves tapogatósok Phoronida is. Az Eucoelomata az ősszájúak egy részének felel meg, Puhatestűeket Molluscaelő-gyűrűsférgeket Gephyrea és a szelvényeseket Articulata foglalja magában.

E definíció nem alkalmazható jó néhány hibridnél, ahol az ős ugyan valamikor közös lehetett, de lényeges bélyegeik közel sem azonosak, mégis termékeny utódokat hoznak létre. Példaként phylum platyhelminthes taxonómia kukorica említhető, amely két egyesek szerint három rokon, de nem azonos faj keverékeként hibridjeként jött létre, de termékenységét mégis megőrizte az egy másik kérdés, hogy önállóan nem képes szaporodni, de magja termékeny.

A mai meghatározás egyszerűbb és pontosabb: a faj azon populációk összessége, melyek genetikailag elszigeteltek más fajoktól. Azaz genetikai információ csak a fajon belül cserélődhet ki és élhet tovább.

  • Részletes állattan Scolytus multistriatus orientalis Eggers, syn.
  • Fonálférgek – Wikipédia

Nyilvánvaló, hogy a kecskebéka és a krokodil nem keresztezhető. Phylum platyhelminthes taxonómia szamár és a ló sem alkalmas ellenpéldának, hiszen az ilyen vegyes kopuláció utódja az öszvéramely továbbszaporodásra, azaz genetikai információjának továbbadására képtelen. Mégis ezen definíció is hagy elvarratlan szálakat maga után, mert a maga teljes következetességében csak a váltivarú szaporodású fajokra alkalmazható. Például a futógyíkok családjába 64 faj tartozik. Ebből 15 nem tartalmaz hímnemű egyedeket.

phylum platyhelminthes taxonómia ösztrogén alapú paraziták 2. 0

Ezeknél nemcsak a teljes fajt alkotó populáció elszigetelt a többi fajtól, hanem gyakorlatilag minden egyed felmenői és leszármazottai önálló fajt alkotnak, mivel sosem keveredik a genetikai információ egyetlen más egyed phylum platyhelminthes taxonómia vonalával sem. A genetikailag elszigetelt egyedi leszármazási vonalak mellett a faj mégis felismerhető módon egységes.

A fenti phylum platyhelminthes taxonómia definíció-meghatározásnál egyértelműbb és kimerítőbb nem létezik a faj fogalmára, ezért el kell fogadnunk, hogy a faj olyan rendszertani egység, amelyik talán nem cserél géneket más fajokkal, de lehet hogy azonos fajon belül sem, két különálló fajnak lehet utódja, amelyik továbbszaporodni is képes, különböző fajok kinézhetnek egymáshoz roppant hasonlóan, de egyetlen faj egyetlen alfaján belül olyan elképesztő eltérések is tapasztalhatók, mint a Homo sapiens sapiens esetében az inuitok és nobaták között.

Gyakorlatilag tehát azt kell mondani, hogy a fajokba sorolás afféle közmegegyezés terméke, abszolút módon eddig senkinek sem sikerült megfogalmazni a faj alapvető kritériumait.

Pálfy József így fogalmazta meg: az tekinthető fajnak, amit egy elismert és gyakorlott taxonómus annak mond. A faj fogalmának definiálására még a genetikai egyöntetűség sem lehet mértékadó, amíg egzakt módon nem határozható meg, hogy hány százaléknyi eltérés jellemzi a különálló fajokat.

Állattan | Digitális Tankönyvtár

A kívánatos egzaktság azonban sosem lesz elérhető, mivel a genetikai információ kicserélődésének lehetősége nem a genom százalékos eltérésén alapszik.

Ennek illusztrálására alapvető példa, hogy az emberi faj hihetetlen genetikai homogenitása milyen szélsőséges fenotípusos alkalmazkodásokat enged meg. Az emberiség genetikailag legtávolabb eső széklet szalagféreg lárvák azonban közelebb vannak egymáshoz, mint egy csimpánzcsapat bármely két egyede, a csimpánzok mégis sokkal jobban hasonlítanak egymásra, mint mondjuk a pigmeusok és a svédek.

Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a csimpánzok sosem népesítettek be olyan változatos élettereket, mint az ember, így e két faj anatómiai korlátait az evolúció nem tette próbára. Következésképp azt lehet mondani, hogy phylum platyhelminthes taxonómia faj összes példánya egyetlen egyedet alkot, ellentétben a fentebb említett futógyíkokkal, ahol minden egyed külön faj; Vörös farkasamely alkatilag szinte tökéletesen a szürke farkas és a prérifarkas között áll.

Ebből legtöbben azt a következtetést vonták le, hogy a vörös farkas nem önálló faj, hanem a két másik farkasfaj hibridje. Csakhogy ez a hibrid szaporodásképes.

Ez pedig azt jelenti, hogy vagy tényleg önálló faj és a másik kettőhöz phylum platyhelminthes taxonómia módon van köze, vagy ha hibrid, úgy a szürke farkas és a prérifarkas sem önálló fajok, hanem egyetlen faj különböző alfajai, esetleg variációi. Ez is megkérdőjelezi a faj fogalmának általános kritériumait.

Ugyanakkor az is felvethető, hogy a hasonlóság azért olyan nagy mértékű, mert mind a szürke farkas, mind a prérifarkas éppenséggel a vörös farkas leszármazottai. Az utódok eltérő élettere egyszerűen magyarázza különbségüket, genetikailag még nem phylum platyhelminthes taxonómia el túlságosan az ősfajtól, ezért oda-vissza kereszteződések előfordulhatnak.

Ez a verzió is azt a konklúziót hordozza, hogy a három önálló fajként rendszerezett farkasféle valójában egyetlen faj három különböző megjelenési formája, azaz populációja, alfaja vagy variációja. Elegendően hosszú idő múlva talán már nem lesz lehetőség kereszteződésre, ekkortól beszélhetünk definíció szerinti önálló fajokról, majd még hosszabb idő múlva a hibridizáció lehetősége is eltűnik. Tegyük fel, ismerjük egy ősi faj teljes fejlődési sorozatát adott időponttól a jelen korig.

phylum platyhelminthes taxonómia a paraziták kikuszobolese

Vajon a folyamatos átalakulásban meddig nevezhetnénk egyetlen fajnévvel? Az első ismert formától máig? Ha a kérdéses sorozat mondjuk a ló evolúciója, akkor így egy phylum platyhelminthes taxonómia kellene sorolni az eocén korú, harminc centiméter hosszú lóőst Eohippus vagy Hyracotherium a mai lovakkal.

phylum platyhelminthes taxonómia mit inni gyermekek számára férgek

Ez nyilvánvaló képtelenségnek tűnik, bár ismerünk olyan fajokat, ahol jókora méretbeli különbségek vannak néhány elkülönült populációban.

Viszont mikor és milyen kritériumok alapján kellene elválasztani egyetlen időpillanatban az evolúció folyamatát új fajnévvel?

Fonálférgek

Ha elágazó vonal alakul ki, melyik ágazat vihetné tovább a fajnevet? Mind az őslénytan, mind a recens phylum platyhelminthes taxonómia foglalkozók könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy hasonlókat kelljen megválaszolniuk.

Amíg azonban a faj nem definiált kellő mértékben, phylum platyhelminthes taxonómia kérdés megbízhatóan nem eldönthető. A paleontológusok e szempontból könnyebb helyzetben vannak. Ritka az a szerencsés eset, amikor a leletek széles körű ismereteket képesek nyújtani.

Így a Brontotheriidae család, amely az alsó miocéntől az alsó oligocénig, azaz mintegy 15 millió évig létezett, mindössze négy anatómiailag elkülöníthető lelettel ismert. E négy alak nemcsak phylum platyhelminthes taxonómia fajként, hanem önálló nemzetségekként került meghatározásra Eotitanops borealis — alsó eocén, Manteoceras manteoceras — középső eocén, Protitanotherium emarginatum — felső eocén, Brontotherium platyceras — alsó oligocén.

Simple Animals: Sponges, Jellies, & Octopuses - Crash Course Biology #22

A négy alak annyira eltérő morfológiai jegyeket mutat, hogy önálló nemzetségek felállítása észszerűnek tűnhet. Azonban egyenes fejlődési vonal vezet a 60—80 cm marmagasságú Phylum platyhelminthes taxonómia az óriástermetű 2,5 m marmagasságú Brontotheriumig.

Ha e 15 millió évben az ember megfigyelte volna a fejlődést, egyetlen időpillanatot vagy aktuális alakot nem tudott volna megjelölni egy új faj kezdeteként, hiszen minden szülőpárnak azonos fajú utódja születik, míg a sorozat elején elhelyezkedő alak nyilván nem lenne képes szaporodni a végeredmény-formával.

Ez a rendszertan igazi paradoxonja, és e paradoxon figyelembe phylum platyhelminthes taxonómia nélkül az őslénytan sok elemét — például a tömeges kihalások jelenségét — nem lehet objektíven megítélni. A mai élővilágban is előfordul hasonló eset: a heringsirályok és az ezüstsirályok Európában két önálló, egymással nem szaporodó fajt alkotnak.

Tartalom ajánló

Azonban a Föld másik felén a kettő között félúton lévő alakokat találunk, amelyeket folyamatos, egymással probléma nélkül szaporodó formák sorozata köt össze az európaiakkal mindkét irányban. Vajon melyik fajba sorolható a köztes alak? Vagy miért és mikor beszélünk az egyik fajról vagy a másikról?

Az állatvilág felosztása a hagyományos rendszertanban morfológiai jellegek alapján történt. A külsődleges jegyek alapján felállított kategóriák az állatvilág törzsei phylum, tsz. A többsejtű állatok három nagy tagozata, sejthalmazosok Mesozoaaz álszövetesek Parazoa és valódi szövetesek Eumetazoa. Ez a kategorizálás nagyjából fedi a törzsfejlődés sorrendjét, de alapvetően hiányos.

Ma vegyesen használják a hagyományos rendszerezést és az újabb keletű kladista rendszertant. Ez utóbbi előnye, hogy a rokonsági viszonyokat is megbízhatóan kezeli, ugyanakkor bonyolult, több szintű rendszer. Az állatvilág molekuláris törzsfája a valódi rokonsági fokokkal Richard Dawkins nyomán Az állatok rendszerezésének egyéb nehézségei[ szerkesztés ] A rendszerezés újabb eredményei néha meglepőek.

Ki gondolta volna például, hogy az elefántfélék legközelebbi rokonai a szirtiborzok, míg a többi patástól igencsak nagy távolságra vannak. Az alaki konvergencia — jelen esetben az ellaposodott körmök — jelensége nagy kerékkötője phylum platyhelminthes taxonómia osztályozásnak.

probléma a férgek kezelésével

Az evolúció folyamatát figyelembe vevő taxonómiák az úgynevezett kladista rendszertanok lehetnek. A klád olyan csoport, amely tartalmazza az egy közös őstől leszármazó valamennyi utódot. A madarak társasága például egy klád, amely az Archaeopteryxtől kezdve valamennyi madarat tartalmazza.